AJÁNLÓ
 
05:34
2014. 07. 09.
Július 8. Pécs: 2523 fő Aznap még Óbudáról indult szerelvény 2997 emberrel.
A bejegyzés folyatódik
 
05:34
2014. 07. 09.
Július 7.  Óbuda: 3151 fő Ugyanezen a napon Sopronból 3077, Pápáról 2793, Paksról...
A bejegyzés folyatódik
 
05:34
2014. 07. 09.
Aznap még Pécsről indult szerelvény 3100 emberrel.    
A bejegyzés folyatódik
 
05:34
2014. 07. 09.
Július 5.  Szombathely: 3103 fő Aznap Sárvárról deportáltak további 3105 embert.
A bejegyzés folyatódik
 
05:34
2014. 07. 09.
Július 4. Szekszárd Szekszárdról Paksra szállították az ott összegyűjtött zsidókat....
A bejegyzés folyatódik
Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Július 9.  Budakalász: 3072 fő,  Békásmegyer: 1924 fő

Ugyanezen a napon Monorról két transzporttal 3065 és 3079, Óbudáról pedig 3072 embert szállítottak el.        

Ezek voltak volt a deportálási menetrend utolsó tervezett szállítmányai, miután Horthy július 7-én elrendelte a deportálások felfüggesztését. A felfüggesztés azonban csak Budapest akkori közigazgatási területére vonatkozott: a közigazgatásilag vidéknek számító csepeli, kispesti, pestlőrinci, óbudai és csillaghegyi gettókba, csillagos házakba összegyűjtött embereket még menetrend szerint deportálták.

1944. július 20-án még egy transzportot indítottak Rákoscsabáról Auschwitzba, 1230 emberrel. Ezzel az utolsó szállítmánnyal a kistarcsai internálótáborban raboskodó, a német megszállás első napjaiban túszként foglyul ejtett, főleg budapesti zsidókat vitték el.



MI EZ A BLOG?

A május 14-től július 9-ig naponta jelentkező Menetrend – 1944 c. blog a vidéki magyar zsidóság deportálásának történetét követi nyomon napról-napra, azon az 57 napon keresztül, amelynek során a korábban már városi vagy városszéli gettókba, csillagos házakba, téglagyárakban, állattenyésztő telepeken, erdőszéleken alkalmilag felállított gyűjtőtáborokba összeterelt 437 000 embert vagonokra rakták, és összesen 147 szerelvénnyel a Német Birodalom területén lévő haláltáborokba szállították.


Olvassa el részletesebben!

A blogot Mink András történész szerkeszti

HTML